Székely János

Caligula helytartója

Dráma

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a császár szobrát állíttassa be hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve.

Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt?

A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik.

A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie a templomba. Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el.

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely éppen a Caligula helytartója című 1972-es drámájával világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években háttérbe szorult életműveire programsorozattal, egy-egy fontos dráma bemutatásával felhívja a figyelmet: Weöres Sándorra, Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra. A sor idén Székely Jánossal kezdődik, arra is emlékezve, hogy a Caligula helytartójának negyven éve Gyulán volt az ősbemutatója. A Nemzeti Színház ezzel a premierrel ünnepli a Magyar dráma napját.

Előadások
NOV.
5
Cs
19:00
Caligula helytartója
Gobbi Hilda Színpad
Több mint 5 jegy
 
ALKOTÓK, SZEREPOSZTÁS
Rendező: Szász János

P. Petronius, római patrícius, Caligula szíriai helytartója: Trill Zsolt
Barakiás, a jeruzsálemi templom főpapja: Horváth Lajos Ottó
Decius, római lovag, caligula állandó követe: Rácz József
Lucius, fiatal római nemes, Petronius segédtisztje: Kristán Attila
Probus, egy másik segédtiszt: Bordás Roland
I. Agrippa, Palesztina királya: Bodrogi Gyula
Júdás, zsidó politikus, az államtanács tagja: Bölkény Balázs

Római katonák:
a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színész hallgatói:Kisari Zalán m.v., Szurcsík Ádám m.v., Kocsis Gábor m.v, Kovács S. József, Móczár Bence e.h.
Zsidó előkelőségek:
Borbély Sándor m.v., Dégi János m.v., Kaló Kristóf m.v., Kecskés Akexisz e.h., Korcsmáros András m.v., Rékai Nándor m.v.

Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×